background image
Az áfonya
 

Hazánkban az áfonya elsősorban vadon terem, míg néhány európai és amerikai államban termesztik. A termesztett változat, azaz a jellegzetes kék színű, nagy bogyójú, mutatós gyümölcs az, amire a legtöbben gondolunk, ha áfonyáról van szó. Magyarországon leggyakoribb a fekete- vagy más néven az erdei- és a vörös áfonya.
Tápanyag szempontjából az áfonya rendkívül értékes gyümölcs. 100 gramm áfonyában 57 kilokalória van, rosttartalma átlagosan 2,4 gramm. Jelentősebb mennyiségben tartalmaz káliumot, valamint A-, K- és C vitamint.
Nagyon sok kutató vizsgálja az áfonya egészségre gyakorolt különböző hatásait. Az alábbiakban ezek közül mutatunk be néhányat.

  • Az áfonyalé – főként a vörös áfonyalé – fogyasztása segítséget jelenthet a visszatérő alsó húgyúti fertőzések megelőzésében, mivel gátolja a leggyakoribb fertőzést okozó E.coli baktériumok megtapadását a sejtfalon.
  • A fekete áfonya levét cukorbetegségben használt teák összetevőjeként alkalmazzák, mivel csökkentheti a vércukorszintet.
  • A fekete áfonya olyan antioxidáns hatású vegyületeket, antocianidineket tartalmaz, melyek gátolhatják a vastagbél daganatos sejtjeinek szaporodását.
  • Del Bo és munkatársai kutatásuk során 10 egészséges önkéntes férfit vizsgáltak, akiknek 300 gramm áfonyát kellett elfogyasztaniuk. A vizsgálat célja az volt, hogy igazolják az áfonya antocianidin vegyületeinek pozitív hatását a káros szabadgyökök képződése és az ellenük való antioxidáns védelem egyensúlyára. A kutatás kimutatta, hogy a fogyasztást követő 1 óra múlva valóban javult a sejtek – örökítőanyag (DNS) károsodása elleni – antioxidáns védelme.
  • A fekete áfonya antocianidin tartalma révén csökkentheti a hajszálerek törékenységét, míg a vörös áfonya flavonoid tartalmának köszönhetően érvédő hatású lehet.
  • Az áfonya mellett más bogyós gyümölcsök (pl.: eper, fekete- és piros ribizli, málna, meggy, kék szőlő) is gazdagok flavonoidokban, mely vegyületek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében hatékonyak.